Na, akkor nézzük meg, mi folyik itt – észrevetted, hogy egy egyszerű bevásárlás lassan kész rablás? Az a csirkemell, friss zöldség, meg a bio paradicsom most már aranyáron van! Nem csak az infláció miatt fáj a pénztárcád vagy azért, mert túl sokat költöttél az NV casino felületén, hanem a klímaváltozás is keményen rátesz egy lapáttal. Az anyatermészet megőrült, az időjárás őrjöng, és a kaják ára száll az égbe.
De hogyan történik mindez? Itt a lényeg, ami a farmtól a bevásárlókosárig vezet.
Hőhullámok: Növény gyilkos meleg
Gondolj bele, a növények is csak olyanok, mint mi. Kis napsütés jó, de ha túlzásba viszik a dolgot, akkor „KO”. Amikor beköszönt egy brutális hőhullám, az olyan alapvető növények, mint a búza, kukorica és a szója, mind pánikolnak. A hőség miatt lassabban nőnek, sőt, néha el is pusztulnak. A kevesebb termés pedig egyenes úton vezet ahhoz, hogy a mindennapi élelmiszerek ára az egekbe szökik – legyen az egy szelet kenyér vagy egy kis zöldsaláta.
Képzeld el, a gazdák ilyenkor kénytelenek extra vízzel locsolni, hogy megmentsék, amit csak lehet, de ennek ára van. Ha a termények fele elpusztul, a maradék ára durván felszökik. Az organikus cuccok pedig, amikért amúgy is borsos árat kérnek, lassan luxuscikké válnak.
Aszály: Szomjazó növények, szomjas árakkal
Ha azt hitted, a hőhullám már durva, akkor figyelj: itt jön az aszály. Az aszály valójában még kegyetlenebb, mert ilyenkor a természet ingyenes öntözésére, az esőre, nem lehet számítani. A gazdák kénytelenek mélyen a zsebükbe nyúlni az öntözésért, és ha nincs elég víz, akkor bizony sok növény kiszárad és oda a termés.
Nem véletlen, hogy egyes termékek ára annyira megugrott – a kaliforniai saláta, a mandula vagy az avokádó egyre drágább, hiszen ezek a növények rengeteg vizet kívánnak. Ha elég sokáig tart az aszály, ezek a kaják luxuscikkek lesznek. Legközelebb, amikor meglátod a saláta árát, emlékezz: nem csak a salátát fizeted meg, hanem az extra VIP vízellátást is, amit kapott.
Viharok és árvizek: A természet nagy rombolói
Már azt hitted, ennél már nincs lejjebb? Na, akkor figyelj, jönnek a viharok és árvizek! Ezek a természet „dührohamai” szó szerint letarolják a farmokat. Elképzeled azt a földművest, aki éppen leszedné a friss epret, erre jön egy vihar és eláraszt mindent. Az a termés oda. És ez nem csak azt jelenti, hogy elveszik a termés, hanem hogy a gazdák helyreállítási költségei az egekbe szöknek. Ez persze visszaköszön a kasszánál is.
Mind láttuk a hírekben a villámárvizeket, amelyek váratlanul csapnak le. A viharok szó szerint „lebontják” a farmokat, és a gazdák ilyenkor kénytelenek helyreállítani mindent, ami csak maradt. Ez persze nem csak nekik gond, hanem nekünk is, hiszen a termények ára ilyenkor megugrik, és az a kevés áru, ami a boltba kerül, alaposan meg van pumpálva árral.
Bogarak és betegségek: A kisebbik gonosz
A hőség és az aszály mellett van még egy titkos ellenség – a bogarak és növényi betegségek. Az éghajlatváltozás miatt új helyeken jelennek meg ezek a kis kártevők, és komoly károkat okoznak a termésben. Olyan helyeken bukkannak fel, ahol eddig nem voltak, és úgy eszik a növényeket, mintha ingyen lenne.
Ez persze azt jelenti, hogy a gazdák kénytelenek vegyszerekkel védekezni, ami megint csak költséges. És ha ez nem elég, a betegségek is gyakoribbak, amelyek még tovább csökkentik a terméshozamot. Szóval amikor a zöldségek ára az egekben van, jusson eszedbe: nem csak a növény árát fizeted meg, hanem a „csatákat” is, amiket a gazdák a kártevőkkel vívnak.
Ellátási lánc: Késések és költségek
Oké, eddig volt szó a termelésről, de mi a helyzet azzal, hogy a kaját el is kell juttatni a boltokba? Az időjárás miatt a szállítás is problémás, hiszen, ha az utak sérültek, akkor késések lesznek. Mire az a paradicsom a boltok polcaira kerül, addigra nem csak az ára, de a minősége is romlik.
És a szállítási költségek is durván felmentek. A magas üzemanyagárak, ami részben az extrém időjárásnak is köszönhető, extra költségekkel terhelik a szállítást. És ha már itt tartunk, a munkaerőhiány is beütött, ami még tovább tolja fel az árakat.
Állattenyésztés: A tehenek és csirkék sem menekülnek
És itt még nincs vége a sztorinak. Az állattenyésztők is küzdenek, hiszen a tehenek, csirkék, disznók is megszenvedik a hőhullámokat. A tehenek például kevesebb tejet adnak, ha túl meleg van, és rengeteg vízre van szükségük, hogy életben maradjanak. És ha az állatok szenvednek, akkor a hús, tej és tojás ára is megugrik.
A gazdák kénytelenek drága takarmányt venni és extra költségeket vállalni, vagy csökkenteni az állományt. Mindenesetre mi, fogyasztók vagyunk azok, akik végül a kasszánál fizetünk, legyen szó egy liter tejről vagy egy szelet húsról. A klímaváltozás így nem csak egy távoli hír, hanem a mindennapi életünket is érinti, minden egyes bevásárlásnál.
